Melyik napszakban a legrosszabb átesni egy műtéten? – Tested belső monitora erre is válaszol

Tested belső órája, monitora éjjel-nappal aktív, éppen ezért immunrendszered teljesítménye a gyógyulási folyamatokat is meghatározza. A BBC cikke szerint, mely az ember belső órájáról szól, tudatosan tehetsz azért, hogy egészségesebb legyél, méghozzá úgy, hogy odafigyelsz, mikor veszek be gyógyszert, vagy mikor iratkozol fel egy műtétre.

Vess egy pillantást az alkarodra! Lehet, hogy kinézetre nincs különbség a végtag között nappal és éjjel, belül azonban egészen más a felépítés. Tulajdonképpen, ha megvágod, vagy megégeted a bőrt, az több mint kétszer olyan gyorsan fog gyógyulni, ha a baleset a nappali órákban történik, mintha éjjel történne.

Ha az influenzajárvány ellen akarod beoltatni magad, azt sem mindegy, hogy a nap melyik szakaszában teszed. Ha ugyanis reggel 9 és 11 óra között kapod az injekciót, akkor négyszer annyi védő antitestet fog előállítani a szervezeted, mintha a nap későbbi szakaszában kapnád. Ha bármikor szívműtétre van szükséged, akkor viszont ennek az ellenkezője igaz: a hosszú távú túlélési esélyed jelentősen jobb, ha délután fekszel kés alá.

A cikk szerint éjszaka égési sérüléseket szerzett emberek gyógyulása körülbelül 11 nappal tovább tart, mint a nap folyamán megsérült személyeké.

„Fiziológiai szempontból mások vagyunk nappal, mint éjjel.” - mondja Tami Martino, a kanadai Ontario-i Guelph Egyetem Szív- és érrendszeri Kutatóközpontjának igazgatója, aki arra törekszik, hogy alkalmazza ezt a biológiai időzítésről kialakuló új tudást. A ráktól a kardiológiáig, az ízületi gyulladástól az allergiáig mindenféle gyógyulásban előnyt jelentene ennek a ritmusnak az alkalmazása. A gyógyszerek beszedésének pozitív kimenetelét és a beavatkozások sikerességét is nagyobb arányban növelné, ha a betegeknek olyan időpontokban végeznék ezt, amikor a legvalószínűbb, hogy hatékonyak és a legkevésbé ártanak. Ezeknek a ritmusoknak a megerősítése lehetővé teszi a betegek gyorsabb felépülését.

„Személyes meggyőződésem, hogy ez az úgynevezett Cirkadián ritmus örökre megváltoztathatja az emberi gyógyászatot" - mondja Martino.

Az a gondolat, hogy életritmusunk óránként változik, valójában ősi gondolat. Hippokratész görög orvos egy 24 órás légáramot és a láz súlyosságát figyelték meg. A hagyományos kínai orvoslás leírja a különböző szervek életképességét is, amelyek különböző időpontokban másként viselkednek - a tüdő 3 és 5 óra között, a szív 11 és 13 óra között, a vesék 17 és 19 között a legaktívabbak, és így tovább. A legújabb tanulmányok egyre növekvő száma miatt azonban megújult az érdeklődés a testünk belső monitorának, a modern orvostudományból származó betegségekre és kezelésekre gyakorolt ​​hatása iránt is.

„Sejtjeink úgy fejlődtek ki, hogy a sebek hatékonyabban gyógyuljanak az aktív biológiai időnkben" - mondja John O'Neill, az Orvosi Kutatási Tanács Molekuláris Biológiai Laboratóriumának cirka-biológusa. Saját kutatásai kimutatták, hogy vannak úgynevezett fibroblasztoknak nevezett sejtjeink, amelyek segítenek a szövetkárosodás kijavításában azáltal, hogy új kollagént helyeznek el a bőrsejtekhez.

Immunrendszerünket a biológiai ritmusok is befolyásolják, amelyek megállapítják, hogyan reagál az a fertőzésekre. Először furcsának tűnhet, hogy a kórokozókra való reagálás képességét a napszaknak megfelelően változtatjuk - mondja Rachel Edgar, a Londoni Imperial College virológusa.

Edgar feltárta a cirkadián ritmus és a vírusfertőzések kapcsolatát is, például a herpesszel való kölcsönhatást. Az egyik tanulmányban azt találta, hogy a herpeszvírus önmaga tízszer replikálódik azokban az egerekben, amelyek a pihenőidő alatt fertőződtek meg. A fertőzött sejtek napi ritmusa szintén befolyásolja a vírusfertőzés mértékét. Ez a bizonyíték illeszkedik egy nemrégiben végzett humán tanulmányhoz, amely az előzőekben leírt influenza elleni vakcina beadásával kapcsolatos. Ezek az eredmények izgalmas új lehetőségeket nyitnak meg a fertőző betegségek kezelésében is.

Az Egészségügyi Világszervezet alapvető gyógyszereinek több mint fele - a világ minden kórházában található 250 gyógyszer - úgy tűnik, hogy elérheti a belső cellás órák által szabályozott molekuláris útvonalakat, ami a szedés időpontjától függően többé-kevésbé hatásos lehet. Ide tartoznak a szokásos fájdalomcsillapítók, az aszpirin és az ibuprofen, valamint a vérnyomás, peptikus fekélyek, asztma és rák elleni gyógyszerek is. Például a vérnyomáscsökkentő gyógyszer, a valzartán esténként 60% -kal hatásosabb délután bevéve, mint reggel.

Egy nemrégiben végzett emberi tanulmány szerint a rák elleni sugárterápia hatékonyabb lehet, ha délután végzik a betegen, nem pedig reggel.

Fontos, hogy nem mindenki cirkadián ritmusa azonos. A lakosság jelentős része éjszakai műszakban is dolgozik, amelynek saját hatása lehet a cirkadián ritmusra és az egészségre. És jelenleg nincs gyors és egyszerű teszt annak pontos meghatározására, hogy az egyén belső órája mikor a legaktívabb az adott időpontban.

Illetve ott van például maga a kórházi környezet is - sok modern kórházi épület kis ablakokkal és homályos belső világítással rendelkezik, amely éjjel-nappal bekapcsolt állapotban marad. Ez problematikus, mivel a túl kevés napfény és az éjszaka túl sok mesterséges fény zavarja a biológiai ritmusunkat és az alvást.

A legerősebb bizonyítékok a szívbetegségben szenvedő betegektől származnak. Más szövetekhez hasonlóan a szív- és érrendszernek is erős cirkadián ritmusa van - pulzusunk és vérnyomásunk alvás közben a legalacsonyabb, de ébredéskor hirtelen megemelkedik. Ezek a cirkadián változások befolyásolják a súlyos szív-eseményeket, például szívroham időzítését.

Szóval, mi lehet a megoldás? Az egyik megoldás az olyan ütemterv készítése, amikor a test a legmegfelelőbb helyzetben van ahhoz, hogy megbirkózzon a gyógyszerekkel, beavatkozásokkal. A szívműtétnél ez lehet délután, de más beavatkozások esetén eltérő lehet. Például O'Neill sebgyógyulási tanulmánya azt sugallta, hogy nappali sérülések esetén több kollagént kell lerakni, ami a nagyobb hegesedéshez vezethet.

"A kozmetikai műtétnél érv szólhat a műtét sokkal későbbi - esetleg éjszaka történő – elvégzése mellett, mert a gyógyulás hosszabb ideig tart, de így kevesebb hetet eredményezhet" – hangsúlyozzák azonban, hogy ezt még senki nem tesztelte.

Egy másik megoldás lehet az úgynevezett cirkadiánus vagy emberközpontú világítási rendszerek telepítése a kórházakban, amelyek intenzitása és színe változhat 24 órás időtartamra, megkísérelve utánozni a természetes fényviszonyokat a szabadban. A dán koppenhágai Glostrup Kórházban az orvosok egy ilyen rendszer hatását mérik a stroke rehabilitációs osztályon. Az eddigi adatok azt sugallják, hogy a betegek erőteljesebb cirkadián ritmust mutatnak az efféle világítási rendszerre reagálva, és csökkent depressziót és szorongást mutatnak, összehasonlítva egy szokásos kórházi világítású szobával.

"A jövőben el tudok képzelni egy olyan világot, ahol úgynevezett cirkadián tablettákat használunk, vagy a „fénnyel” igyekszünk a szívbetegségek gyógyítására" - mondja Martino.

A cikk a Fittpharma webáruház támogatásával készült.