Az evés kockázata

A németek híresek a „német félelemről”, és a túlzásokra való hajlamukról. Egy túlzottan félő nép – mindenekelőtt az étkezéstől: a génkezelt élelmiszerektől – még akkor is, ha az egészségre nem veszélyes. Az EHEC-járvány (különleges kóli bélbaktérium okozta, véres hasmenéssel járó kór) ezzel szemben majdnem elfelejtődött, bár hat évvel ezelőtt több mint 50 ember halt meg Németországban ebben a veszélyes bélfertőzésben.

Mark Lohmann, az Országos Kockázatértékelési Intézet (Bundesinstitut für Risikobewertung – BfR) munkatársa megfigyelt egy egyensúlyhiányt. Ő azt vizsgálta, hogy a német fogyasztók hogyan viszonyulnak az étkezési kockázatokhoz, és igen nagy rést talált a nagy félelem és a valós veszélyek között. A végkövetkeztetése: „A valós veszélyeket alábecsülik.” Nézzük meg, mire kellene figyelni az egészségünk megőrzése érdekében.

Méreg a gyógyteákban

Szeret gyógyteát inni? Akkor alaposan utána kell nézni, hogy milyen teát iszik. Bizonyos teakeverékek tartalmaznak mérgező pirrolizidin alkaloidákat (röviden: PA). Állatokkal végzett kísérletekkel kimutatták, hogy a PA nagy koncentrációjú mennyiségben rákkeltő és májkárosító lehet; és genotoxikus hatást is kifejthet.

Az év elején egy francia cégnek vissza kellett hívnia a piacról az általa forgalmazott kamillateát, mert a Stiftung Warentest (németországi fogyasztóvédelmi hivatal) különösen magas PA-tartalmat mutatott ki ezekben a teakészítményekben. Nemcsak a kamillateákban, hanem többféle gyógyteakeverékben is találtak túl magas PA-tartalmat. Ezek az értékek esetenként változnak, nem tartozik egyfajta teához egy meghatározott érték. Ez attól függ, hogy milyen és mennyi káros anyag jut be a tealevelekbe. A vadon termő növényeknek, mint például a jakabnapi aggófűnek, az aggófűnek vagy a martilapunak a leveleiben PA termelődik, hogy megvédje őket a támadásoktól. Az a probléma, hogy a teatermékekhez termesztett növények közül nem tűnnek ki a PA-t tartalmazó növények.

Aratáskor kerülnek be a mérgező növények a tealevelek közé. Csak néhány jakabnapi aggófűszár elég ahhoz, hogy egy egész gyógynövényszállítmányt tönkre tegyen. Egyáltalán 2013 óta ismert a probléma. Nincs egy meghatározott határérték. A szakértők ezért arra ösztönzik a gyógyteákat előállító cégeket, hogy az alapanyagokat gondosabban vizsgálják, és az egyes teaszállítmányokat komolyabban ellenőrizzék. Elsősorban, ha borsmentát, édesköményt, citromfüvet vagy csalánt szoktunk inni, akkor érdemes gyakran cserélni a teamárkákat. Így minimalizálhatjuk annak az esélyét, hogy erősen mérgezett teát fogunk ki. A gyümölcsteákat, csipkebogyót, bodzát, homoktövist viszont háborítatlanul élvezhetjük.

A rák és az alkohol

Épp leszoktál a dohányzásról, mivel ez annyira veszélyes? És aztán most erre koccintunk. Santé! Egészségedre! Napi egy pohár bor jót tesz a szívnek és a vérkeringésnek. De vigyázat! Az alkohol sejtméreg, és orvosi vélemény szerint a legveszélyesebb dolgok közé tartozik a mindennapi ivás. Borral, sörrel és a felessel nemcsak a májunkat károsítjuk. Kevesen vannak tisztában azzal, hogy az alkoholfogyasztás növeli a rákbetegség kialakulását, mégpedig a naponta elfogyasztott alkoholmennyiség arányában.

Az ember testében az alkohol elősegíti a rákkeltő sejtmérgek képződését. Az alkohol annyira veszélyes anyag, hogy a munkavédelmi szakemberek már azt javasolják, hogy óvintézkedéseket kellene hozni az alkoholtartalmú fertőtlenítőszerek használatának szabályozására.

Baktériumok a konyhában

Nem szeretne ahhoz az évente 250-300 ezer német emberhez tartozni, akik bélfertőzést kapnak? Ezeknek a megbetegedéseknek a felét romlott étel okozza, ezért lehetőleg ne együnk a sarki, kétesen tiszta falatozóban. Ne gondoljuk, hogy csak másokra leselkednek az ilyen veszélyek.

Az ételektől kapott fertőzéseket többnyire olyan baktériumok okozzák, mint a szalmonella vagy a campylobacter. A betegség gyomorgörccsel, hasmenéssel, hányással jár. Különösen a 30-35 fokos nyári melegben a kórokozók az otthoni konyhákban is terjednek. Elsősorban a nyers húsokban telepednek meg a korokozók. A fő szabály: legalább 2 percig 70 fokon forrósítsuk az ételt. Ekkor a veszélyes kórokozók, mint például a halálos veszélyt jelentő EHEC-baktérium is elpusztul. És még egy tanács: Azt a kést, amivel nyers húst vágunk, soha ne használjuk olyan gyümölcshöz, amit nyersen fogyasztunk. Ugyanez vonatkozik a salátákra is. Így el tudjuk kerülni a veszélyes konyhai kórokozókat.

Erős koncentrációjú sav a smoothie-ban

Nem kedveli a salátákat, mégis egészségesen szeretne étkezni? A Smoothie finom és frissítő alternatíva. Ez hideg ital mixelt gyümölcsből, zöldségből, vízből, tejből, joghurtból. Elengedhetetlen a vegetárius étkezésnél. Azonban az egészségesnek tartott ételek is rejtenek egészségre ártalmas kockázatot: Különösen a rebarbara, mángold és spenót smoothie-k tartalmaznak oxálecetsavat – ez egy természetes sav – olyan koncentrációban, ahogy a természetben nem fordulnak elő. Az ilyen zöldségeket tartalmazó italból nem igyunk túl sokat, mert növeli a vesekő kockázatát.

Baktérium a nyers tejben

A nyers, kezeletlen tej is rejt kockázatot. Egyre több gazda árul a birtokán automatából nyers tejet. Akárcsak a benzinkútnál a benzint, itt friss tejet csapolhatunk. De ne próbálkozzunk friss, nyers tej megivásával, azért mert különösen egészségesnek hisszük. Egyre jönnek a hírek a fertőzésekről. A leggondosabb fejésnél is a tejbe került bizonyos állati kórokozók az emberekre is ártalmasak.

A tej magas kalcium és protein (egyszerű fehérje) tartalma miatt a baktériumok számára ideális táplálékközeg. Épp ezért a tehenészetekben pasztörizálják a tejet, és így a veszélyes kórokozók elpusztulnak. Nem szabad elfelejtkeznünk a fontos intelemről: A legjobb, ha sosem iszunk nyers tejet. És ha mégis ezt veszünk, akkor mindig fel kell forralni.

Méreg a ropogósra sült krumpliban

Nagyon szereti a ropogósra sült krumplit? A sült krumplinak jó sötétnek kell lennie, és a pirítósnak majdnem feketének? Akkor biztos akrilamid jut a szervezetébe. Ez az anyag az állatkísérletekben rákkeltőnek és genotoxikus hatásúnak bizonyult. Keményítőtartalmú ételek, például krumpli, kenyér pirításakor, különbözőféle sütésekor, beleértve az olajban sütést is, keletkezik akrilamid. Svéd tudósok először 15 évvel ezelőtt észlelték nagy mennyiségben bizonyos ételekben ezt az anyagot. A mai napig emberek esetében még nem mutatták ki egyértelműen az akrilamid rákkeltő hatását.

Az Európai Bizottság elővigyázatossági intézkedéseket és új szabályokat javasolt arra, hogy az élelmiszerekben csökkentsék az akrilamid tartalmat. Így például alacsony keményítőtartalmú krumplit ajánlanak feldolgozni, és a sütésnél a hőfok mértékét is megfelelően korlátozzák. A saját háztartásunkban érdemes a következő vezérelvet szem előtt tartani: Aranybarnára sütés az elszenesítés helyett! A világos jobb, mint a sötét.